Az erkölcsfilozófia, a társadalomfilozófia és a történelemfilozófia közös alapkérdése az igazságosság és végső soron az igazság. Mikor jobb egy erkölcs, egy társadalom és mikor beszélhetünk fejlődésről?
Az alapjárati embertelenségen és társadalmi igazságtalanságon túl, ritkábban (és nagyon ritkán) verjük át egymást a hétköznapi életünkben, ha együtt terjeszkedünk. A közös terjeszkedés és a közös ellenséggel vívott harc - pl. egy hódító háború vagy a gyarmattartás - még az alvilágot is képes hosszabb-rövidebb időre integrálni, ahogyan pl. a brit birodalom a kalózkodást, vagy az USA birodalma a maffiát. A kapitalizmus ügyesebb hódító volt mint a kommunizmus, ezért a kapitalista társadalmak sokkal kevésbé korruptak mint a posztkommunista országok és ha nem fullad ki a külső terjeszkedésük - vagy legalább a társadalmi illúzióját képesek megőrizni -, még a maffiaállamot is megúszhatják.
Az őssejtekből bármilyen sejt létrejöhet. Egy társadalmi mobilitást megengedő szabad társadalomban is bárkivé lehet egy szabad ember, csak nevelés kérdése, hogy mire specializálódik. A társadalmi mobilitást megakadályozó kaszttársadalmakban a születése pillanatától specializálják az embert és a különböző kasztok genetikai keveredését is megakadályozzák, amennyire lehetséges. Elégségesen hosszú idő alatt, a "rendi" vagy "kasztrendszerű" társadalomban végül és visszavonhatatlanul eltávolodnak egymástól a genetikailag is hibridizálódott-specializálódott kasztok és alfajok. Az ókori tekintélyuralmi hatalmak perifériáján választott saját utat a Nyugat azzal, hogy az önfejlesztő hatalommegosztás és az önfejlesztő szabadság hatalomtechnikáját választotta. Ha egy társadalom karaktere "nyugati", akkor majdnem biztosan a hatalommegosztás, a szabadság és az emberi és polgári jogok egy bizonyos minimuma miatt az. Sehol sem élhető meg annyi kölcsönös szabadság és ebből táplálkozó egyetemes emberi méltóság - akár intézményesen, akár a hétköznapi egyéni szokások szintjén - mint a Nyugaton. Sehol sem élhető meg olyan intézményes, tömeges és hétköznapi egyéni "jelentéktelenség", mint Keleten és nem számít, hogy jobbról vagy balról táplálják tekintélyuralmi berendezkedést. Nem minden rossz Keleten és nem minden jó Nyugaton, de az emberiség történelme úgy alakult, hogy a tekintélyelvű szemlélet, a tekintélyuralmi rend és az érdekérvényesítés masszív hagyományát legfőképpen a Kelet ápolja, ellentétben a tekintélyelvű szemlélettől és a tekintélyuralmi megoldásoktól tudatosan távolságot tartó , garanciákkal védekező nyugati kísérlettel.
|
TARTALOM:Antiliberális "Harmadik Világháború" A politikai realizmus... Maffiacár Van új kormány "Orwell" kontra "Huxley" "Egységes", tehát megrepedt A Világkaszt Pártállamegyházi... Kibekkelhető országrontás? Bevezetés a hatalomtechnikába Antidemokratikus demokrácia Paradox önkényuralom DIY Kormányzati Kisokos Bábok választása Zokogó krokodilok Minek az igazságosság... Gyarmatosít vagy korrupt Az őssejt társadalom vége A farkastörvény A szent tekintélyuralom TÉMÁK:
All
"Nem az igazság számít, hanem a győzelem.” (Adolf Hitler) RAKTÁR:
November 2015
"Nem számít, hogy mekkora a hazugság; ismételd elég gyakran és a tömeg igaznak fogja tekinteni." (John F. Kennedy) "A kezeket mosni a hatalmasok és a hatalom nélküliek konfliktusában azt jelenti, hogy a hatalmasok oldalán állni és nem lenni semlegesnek." (Paulo Freire) “A világon minden a szexről szól, a szexet kivéve. A szex a hatalomról szól". (Oscar Wilde) "Ha meg akarod ismerni egy ember jellemét, adj neki hatalmat." (Abraham Lincoln) |