Az emberi civilizáció lényegében agrár-civilizáció. A szervezett mezőgazdasági termelés 10 000 éves kultúráját csak a legutóbbi 250 évben zavarta meg kissé az ipari termelés sajátos szemlélete. Az agrár-civilizáció a kellemes élet örökkévaló paradicsomkertjében gondolkodik, ahol lényegében ugyanazt a helyzetet állítjuk elő újra és újra, egy végtelen körforgásban. A kellemes élet a magasabb és felfoghatatlan hatalmak ajándéka, a kellemetlenségeket pedig büntetésül kapjuk az elkövetett hibákért. Az agrár-civilizáció világában a minőség nem fejlődik, csupán szaporodik vagy kihal, mint a haszonállatok, a termények és a nemzettségek. Ezért ha kellemes életet akarunk, akkor ki kell irtani a hibák forrását, mint a gazt, mint a veszélyes ragadozót és mint a szerencsétlenség-nyomorúság istenítéletével megjelölt rossz vérvonalakat. Az agrár-civilizáció szemlélete szerint, az erkölcsiség lényegében egy születési adottság és a feladat az, hogy nemes embereket szaporítsunk a nemtelen embereket pedig felhasználjuk ehhez és kiszűrjük. A "velünk született erkölcs, bűn és erény" gondolatának szükségszerű következménye a nemes családok fiataljainak tudatos párosítása, tenyésztése, az "előrelátó rasszizmus" és az "minőségbiztosító népirtás". Ha ezen sikeresen túl vagyunk és az évszaknak megfelelő kerti munkákat is elvégeztük-elvégeztettük, akkor megérdemelten gyönyörködhetünk a vetésünkben, az emberi és állati haszonállatainkban, kedvünket lelhetjük az asszonyi állatunkban, tovább szaporodhatunk az istenünk örömére, ihatunk a finom borunkból, törhetünk a finom kenyerünkből, istenünk dicsőségére versenyezhetnek a zöldségeink és a gyümölcseink vagy kikapcsolódásképpen az élet és a halál urai is lehetünk egy-egy ügyes vadászaton. Síremlékünk nagyobb lesz és gazdagabb, mint a település, amit magunk mögött hagyunk, amikor az istenünk oldalán folytatjuk majd valamilyen hasonló módon. Ezt a becsületes konzervativizmust rontotta meg alattomosan a terjeszkedésünk során feltalált iparosság, amit az utunkba került, jött-ment népek elleni háborúink miatt voltunk kénytelenek megengedni. Kellett a zubbony és a vas, a ballisztikus rakéta és az internet, a génmanipuláció és a nanotechnika, a népoktatás és a demokrácia - de ideje lezárni végre a háborúink korát és visszacsomagolni a szelencébe az átkokat. A háborúkat már régen megnyertük és ellenőrizzük a népségeket, csak a katonáink és hadiiparunk nem bírja abba hagyni a játékot, pedig már beesteledett és ideje mosdani, vacsorázni és nyugovóra térni. Holnap is lesz nap és van munka az állatok körül és a kertben is. Ideje lehiggadni az iparossággal együtt felszökött fejlődés-lázból és haladás-viccből. Vissza kell térni az istenünk kifürkészhetetlen művéhez, amit a zsigereink és a föld tanítanak nekünk az istenünk kegyelméből. Tovább tenyésztjük az erkölcsöt az istenünk és a magunk hasonlatosságára. Szaporítjuk magunkat és szigorúan megszűrjük a szaporulatot. Időről-időre népirtásokkal takarítjuk el a felhigult vért. Ha nagyon muszáj, akkor időről-időre a háborúk láncait is eloldjuk ismét, amikor szükséges, de legvégül, ha a kegyelemes és méltányos istenünk is úgy akarja, az istenünk jobbjára ülünk és gyönyörködünk a hatalmában mindörökkön örökké. blogika
0 Comments
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
TARTALOM:
Rossz nemi szerepek rossz kritikája Mérhetetlen korrupció blogapokalipszis Dédfater a trolibusz Keresztényüldözés Fejlődésvágy kis hibával Putyin ötven árnyalata Adj király katonát EXTRÉM KULTÚR A megvető kibic Demokrata Suli A harc éleződik RISZPEKT Magyarul, a centrális erő nyelvén Külső segítség - NO MERCY Most dobta el a jövőt az EU Globális Szado-Mazo parti Egy elnök titokzatos szexepilje Fiatalos maradiság, zsákutca... Az igazi állatfarm Napi világvége Ügynökország A népirtó erkölcstenyészet TÉMÁK:
All
LÁZADÁS-MÍTOSZ RAKTÁR:
November 2017
|