A korrupció meghatározása vitatott és a jelenséget folyamatosan kutatják. A közkeletű és globális sztenderdek szerint, mint pl. a Wikipédia: a korrupció a „morális romlottság” és a „megrontást” szóból származik és lényegében megvesztegetést (anyagi juttatásért cserébe jogosulatlan előnyszerzést) jelent. Történetileg és társadalmilag sokféle formája van és a különböző tipológiák próbálják összefoglalni a jelenséget, de már a legegyszerűbbnek látszó megkötések is bonyolult problémákat vetnek fel. Hogyan határozhatnánk meg a korrupciót úgy, mint „törvénybe és/vagy közerkölcsbe (társadalmi normába) ütköző” visszaélést, ha bizonyos körülmények között éppen a korrupció a társadalmi norma és/vagy egyenesen a törvényben támogatott? A korrupció tárgyát követő, empírikus-induktív tipizálások (pl. „gazdasági”, „rendőri”, stb „korrupciók”) megkerülik a közös fogalom előzetes tisztázását. Történetileg a 18. századi Agliában kezdték használni a kifejezést a mai jelentéséhez hasonló tartalommal, tehát az önkénnyel és az előjogokkal szembeforduló felvilágosodás, a jogállamiság, a törvényesség, a politikai korrektség és a sportszerűség iránti érzékenység és kritikusság felbukkanása szülte a mai fogalmat. Szakemberek próbálják megragadni a jelenség cselekvéselméleti, játékelméleti, logikai struktúráját. Már itt is durva különbség mutatkozik pl. a hatalomkritikus és az apologetikus modellezések között. Az apologetikusabb megközelítés (pl. egy magyar rendőr főtiszt) egy kétszereplős játszmának modellezi, hogy a korrupció vizsgálatában ne jelenjen meg pl. az intézményi, törvényi és közéleti környezet, illetve a károsultak se (tehát mások felelőssége és az okozott károk dimenziói). A hatalomkritkusabb nézőpont (pl. egy magyar jogfilozófus) hangsúlyozottan egy „legalább” három szereplős játszmát modellez, hogy hozzáférjen a korrupció mélyebb gyökereihez. A szakmailag még ennél is kiterjedtebb és komplexebb, de főképpen empírikus és kevésbé logikai jellegű kutatások nagyon sok empírikus és relativisztikus részletre és összefüggésre derítenek fényt, de a korrupció értéklogikai problémáját teljesen elkerülik. A jelenleg érvényes szakvélemény a „társadalmi szektorok közötti együttműködés deviáns” formáját látja a korrupcióban (egy normasértő, „dezertáló” érdekérvényesítés bűncselekményét), amely „privát előnyökkel és jelentős társadalmi hátrányokkal jár” (a saját közösség és életfeltételek ön- és közveszélyes elárulása és hátbatámadása). Ugyanakkor nem tudják másban meghatározni a társadalmi hátrányt, mint a társadalmi haszon ellentétét, ami felrúgja egy esetleges „közjónak” (közérdeknek) az íratlan-manipulált konszenzusát és annak funkcionális működőképességét. Az értékmentesített megközelítésnek ebből a tautológikus korrupció fogalmából („korrupció az, amit annak tartanak” - de kik?) abszurd módon lvezethető a konkrét korrupciós jelenségek tetszőleges-relativisztikus „hasznossága” és elfogadása is. (Lásd: „Sajátos kelet-ázsiai paradoxon: a nagyobb korrupció nagyobb növekedést eredményez.” 6.old.) A Hofi Gézának tulajdonított vicc szerint: „Korrupció az, amiből kihagynak.” Mások mennyiségi mutatók alapján, pl. az anyagi juttatás és/vagy a szerzett anyagi előny pénzben kifejezhető „méretei” szerint nem engednék összemosni a hétköznapilag rendszeres és személyközi (mikro)korrupciót, a sokkal ritkább és csoportok közötti (makro)korrupcióval (pl. a „panamával”). Nincs értéklogikai/értékelméleti/értékfilozófiai kutatása a korrupciónak, ezért az empírikus-induktív korrupció vizsgálatok valóban csak azt tudják „mérni”, hogy hányan használják a kifejezést és mennyire zavarja a kifejezést használókat az a jelenség, amire a kifejezést használják (de a kérdőívek statisztikus adatgyűjtésével nem lehet hozzáférni a szubjektív szempontok jelentős eltéréseihez, mert a megkérdezett minta egységes és összeadható fogalomhasználata [„mértékegysége”] a kérdező kutatók részéről előfeltételezett). Így találták fel a korrupció mérése helyett a „korrupció-érzékelés-index” („CPI”) mérését, vagyis mennyire érzékeli korruptnak a környzetét a megkérdezett minta (bármit is jelentsen ez). Ha a korrupció ilyen „kutatását” egy elvi és érdemi kritkára alkalmatlan (egy kritikus kutatást kiszorító és elhárító) „megélhetési kutatásnak” neveznénk, akkor a korrupció vitatási problémája ott kezdődne, hogy maga a korrupció kutatása is korrupt, a „kritizált” jelenségre nézve lényegileg veszélytelen - ráadásul alternatíva nélkül, a szakmai társadalom normakövető magatartása szerint. Napjaink társadalomtudománya olyan mértékben érték-kritikátlan és nyíltan machiavellisztikus, hogy a korrupcióval sem tud kezdeni semmi érdemlegeset. Kit érdekel és mit ér pl. a GKI korrupció-kutatása? A magyar maffiaállam korrupció-fejlesztése „Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.” (...) „A korrupciónak van 13-14 kidolgozott társadalomtudományi értelmezése. Ám az nem szerepel köztük, ha a nemzeti érdekért tesszük ezt vagy azt, az eleve korrupció.” (Lánczi András a Századvég Alapítvány elnöke - 2015 karácsonyára) A korrupcióról folytatott nemzetközi vita nem arra halad, hogy miként lehet csökkenteni (esetleg kizárni) ezt az évezredes és globális hagyományt ismétlő bűncselekményt, hanem arra mozog, hogy „mindeki korrupt, de annak a kritikája jogos és annak van igaza, aki kevésbé az”. A korrupció vitatása átment a korrupciók összeméregetésébe és számháborújába. A magyar maffiaállam a korrupt think-tank hálózatával együtt (pl. Századvég Alapítvány, Nézőpont Intézet) az általuk irányított nyilvánosságban úgy reagál erre a helyzetre, hogy eltitkolja a kellemetlen számokat, kimazsolázza az akár elavult, de kedvező számokat és esetlegesen-következetlenül tagadja a számok jelentőségét vagy jelentését. A FIDESZ-KDNP korrupciós-kommunikációja elsődlegesen arra irányul, hogy az „ellenség” korruptságával mentegessék a saját korruptságukat, akárhogyan különböznek minőségben és mennyiségben a konkrét esetek (többnyire az ő rovásukra). Ezen belül és ennek a számokat mellőző megközelítésüknek ellentmondva, teljes erővel belevetik magukat egy kudarcra ítélt számháborúba. A hétköznapi vitahelyzetekben a FIDESZ-KDNP támogatói vegyítik a kétféle eljárást és a számokra alapozott mítoszokat hangsúlyozzák a számok nélkül. A leggyakoribb FIDESZ-KDNP korrupció-érvelés tömörített parafrázisa:
Az állítás logikailag önellentmondó és tényszerűen hamis a részállításaiban és egészében is. Az a csoport (bárki), amelyik pökhendi nyíltsággal a saját kezelésébe kívánja koncentrálni az említésre méltó javakat, kénytelen elvenni a korábbi tolvajok rablott holmijának és a valamennyi újabb zsákmány döntő részét. Garantáltan többet kell lopnia minden elődjénél (régi lopások döntő többsége + új lopások döntő többsége). Magyarországi olvasatban ez nagyjából egy önkényesen szelektív „zsidótlanításra” irányul és mint fajvédő program pályázik a társadalmi tetszésre. A maffiaállam egyfelől tagadott, másfelől büszkén vállalt korrupciójának a nyílt célja és az általa "bevallott" mértéke azonban teljességgel kizárja egymást. Vagy nem végzik el a büszkén vállat „újraelosztást”, vagy minden korábbi példát felülmúló mértékben „muszáj” lopniuk. Közbevetőleg: Miért mosódik össze a „megvesztegetés” problémája a „sikkasztással”, a „panamával” és a legalizált rablással? Nem valószínű, hogy egy közönséges pongyolaság miatt van így, inkább egy sokatmondó sejtés okozza. Valószínűleg azért kapcsoljuk össze ezeket a „különböző” jelenségeket nyugodt lelkiismerettel még a racionalitás igénye mellett is, mert a korrupció teljes fogalma mögött is ott rejtőzik a velünk született és megkerülhetetlen előfeltevésünk, hogy léteznek egyetemes értékek és abszolút erkölcsi kritériumok, amelyek egyértelműsítenek és összefoglalnak minden „morális romlottságot” és a „morális megrontást” általában (vagyis minden olyan haszonszerzés, ami csalásnak, igazságtalanságnak és sportszerűtlenségnek köszönhető, az a lényegét illetően „korrupt”). Egy ilyen (az igazságosság elvont, abszolút [kibontandó!] fogalmára alapozott) értékkritikus korrupció fogalom képes feloldani azt a paradoxont, hogy miként lehetséges korruptnak lenni ott, ahol a korrupció a norma, a szabály és a törvény, ahol a teljes társadalmi intézményrendszer és berendezkedés „aljas” és „morálisan romlott”. Egy értéklogikailag megalapozottabb „korrupció” fogalom a legteljesebb erkölcsi és törvényi zűrzavarban is megmutathatja a logikus értékirányt, egy iránytűhöz (morális iránytűhöz) hasonlatosan. Csak az értéklogika alapján lehetséges elkerülni a korrupció önkényes és tautológikus fogalmát és csak az értéklogika alapján kritizálható és csökkenthető valóban, miszerint legfőképpen az emberi törvények és normák abszolút kritériuma nem sérthető és a normakövetés egyetemes funkciójának a megóvása az egyetemes érdek (az értékes). Ezen belül abban különbözhet a korrupció az egyéb bűnöktől, hogy két különböző közösségárulás haszonszerző összefogása, tulajdonképpen két vagy több bűn csere-beréje. Bűnkereskedés. A korrupció egy olyan másodlagos bűn, ami előfeltetételezi a cserélhető elsődleges bűnöket (az olyan cselekvéseket, amelyek akkor is bűnök, ha nem vonják be őket egy korrupcióba). Máskülönben, az értéktartalom nélküli és érdek-konszenzus-norma alapú korrupció-fogalom még a legártatlanabb motiválástól sem különböztethető meg. A korrupció fogalma nemcsak egyénileg nem lehet szubjektív, de társadamilag sem, máskülönben értemetlen és nem használható többre, mint retorikai visszaélésre. A velünk született morális érzék (előfeltevés-rendszer és morális szemlélet) sok mindent összekapcsol a korrupció fogalmában (helyesen), de mert reflektálatlan és artikulálatlan marad, csak a homályos vagdalkozás és a csúsztatások lehangoló benyomását kelti és ami azt illeti, a maga homályosságával valóban ad komoly kapaszkodókat a vagdalkozásoknak és a csúsztatásoknak. Visszatérve a FIDESZ-KDNP maffiaállamának másramutogatással kombinált büszkélkedéséhez... Egy geopolitikai ütközőállam, egy kishatalom és egy nyílt gazdaság "függetlensége" nem egyéb, mint a hintapolitika látszata és annak az átmeneti, nagyhatalmi eltűrése. Az országunknak és a honfitársainknak a kirablása nem növeli a közös nemzetközi mozgásterünket, hanem ellenkezőleg, csökkenti. Ez néha egészen direkt módon történik, pl. a befektetői bizalmatlanság szélsőséges mértékében vagy ahogyan az több dél-európai állam uniós poziciójának súlyos megingásában is tapasztalható lett. A maffia külföldi hatalma egyenesen csökken azáltal, hogy a kontraszelektíven meggyengíti-megsemmisíti a hátországát. (A FIDESZ-KDNP öngyilkos módon szélsőséges és soviniszta „hátország” fogalmára kezdettől fogva - és minimum a kokárdás megosztástól kezdve - különösen jellemző, hogy kizárólag önmagát, a saját pártját tekinti „az országnak”, „a népnek” és minden hozzáférhető javak kizárólagosan jogosult élvezőjének. A rasszistákon kívűl, egyetlen más párt sem megy ilyen messzire a hazaárulásban.) A FIDESZ-KDNP „diplomáciai függetlenség” agyrémével ellentétben, a nemzetközi mozgásteret a minél kevésbé megosztott, minél képzettebb és minél több emberi individuum minél kiterjedtebb, komplexebb és nemzetközi kapcsolatrendszere biztosíthatja. A valódi függetlenség nem az elzárkózás lehetősége és nem az elszigetelődés szélsőségével egyenesen arányos, nem a mentességek, a privilégiumok és az önkény minél kevésbé megzavarható rendszere, hanem a közös-kölcsönös kibontakozásban és a közös másértvalóságban vállalt, partneri együttműködés. (A FIDESZ-KDNP egy országnyi méretű nagybirtokról, egy bezárkózott uradalomról álmodik, hol az Isten kegyelméből önjelölt kiválasztottakat kényezteti az összes jobbágy, ahol rövid pórázon csordogál az élet és ahová visszatérhetnek az évszakos, külföldi kiruccanásaikról.) A FIDESZ-KDNP "függetlenség" és "hatalom" fogalma különösen sok szempontból hibás, áthatja a korrupcióval kapcsolatos kommunikációjukat is, de a hatalom-fogalom vizsgálata most messzire vezetne innen. A fentebbi parafrázisban összefoglalt FIDESZ-KDNP „korrupció-elmélet” legutolsó állítása egy vegytiszta machiavellizmus: a cél szentesíti az eszközt. Nemcsak az a baj, hogy a „nemzeti érdek” célja az önkényuralom hangulatától és önzésétől függ, hanem az is, hogy semmilyen „szent” cél sem szentesíthet korrupciót (és semmit, ami az egyetemes értékeket sérti). "Hab a tortán", hogy a FIDESZ-KDNP kasztosító céljai kifejezetten gonoszak. Itt érkeztünk el a korrupció minősíthetőségéhez, mérhetőségéhez. Lehetségesek-e fokozatok a korrupcióban akár mennyiségileg (lásd: „számháború” arról, hogy ki lopott többet), akár minőségileg (lásd: ideológiai háború, hogy ki lopott nemesebb célok érdekében). Kár lenne öszemosni egymással valamennyi korrupciót, különösen a rejtett értéktartalmuk felől nézve. Igazságtalan és megtévesztő lenne egy szinten említeni a korrupció minden formáját. Természetesen a korrupció súlyosságát (minőségét) sem a mennyiség, hanem maga a minőség határozza meg, vagyis: Miféle értékeket sért és támogat a maga mérgező módján a korrupció? A korrupciók súlyossága szempontjából egyértelműnek látszik, hogy a kasztosító maffiaállam országrablása akkor is nagyobb katasztrófa mint a kasztosodást lassító országrablás, ha az utóbbi lopott volna több anyagi eszközt, mert az előbbi lop el több jogot, szabadságot, tényleges hatalmat és életesélyt. A jobboldali, szociáldarwinista-fasiszta korrupció nemcsak az eszközeiben és az indirekt céljaiban sérti az értékvilágot, hanem a direkt céljaiban is. A baloldali „következetes következetlenség” „élni és élni hagyni” káosza a képmutatással és a korrupcióval együtt is lassabban öl, kevesebb vonatkozásban sérti az értékeket, több időt és esélyt ad valóban új megoldást találni és nem semmisíti meg olyan kíméletlen alapossággal a lehetséges alternatíváit és az új kezdeményezések kultúrális előfeltételeit. Az MSZP-SZDSZ korrupciója megtűrte - a közbeszéd szerint 70% / 30% arányban - a FIDESZ-KDNP korrupcióját. A FIDESZ-KDNP monopolizálni póbálja a korrupciót is. A korrupció kommunikációja A korrupciók mértékével kapcsolatban kettő népszerű bizonyíték van forgalomban: (1) a korrupció-érzékelési-index [CPI] és (2) egy-egy konkrét eset felemlegetése. Az utóbbi eljárás természetesen az anekdotázó érvelés hibáját követi el, nem bizonyít semmit. A CPI adatsorokat mindenekelőtt a Transparency International gyártja, többnyire más auditáló szervezetekkel együttműködve és egyelőre hiteles adatoknak számítanak, a kényelmetlen eredményeket nem a hitelességük megkérdőjelezésével, hanem inkább az eltitkolásukkal és/vagy a mazsolázásukkal oldják meg a kellemetlenül érintettek. 2005-ben, az ellenzékbe szorult, de már 2006-ra készülődő FIDESZ-KDNP úgy magyarázta a korrupció elkerülhetőségét hangsúlyozó és bizalmi indexnek is nevezhető CPI „brutális” 1998-as javulását és 2002-es romlását (lásd: 1. ábra), hogy a FIDESZ-KDNP hatalomátvétele miatt javult azonnal a korrupciós helyzet, majd az MSZP-SZDSZ hatalomátvétele miatt romlott azonnal (5,0 - 5,3 - 4,8). Ezzel az értékeléssel szemben az a szakmai evidencia, hogy a grafikon direkt módon tükrözi a választási kampányok és általában a sajtó korrupciós hangulatát és csak nagyon áttételesen és viszonylag megbízhatatlanul a tényleges korrupciók súlyosságát és kiterjedtségét. Ezért mutatnak ciklikus ingadozást a CPI görbék a választási kampányok idejével tökéletes szinkronban. Nemcsak Magyarországon (lásd: 2. ábra). A FIDESZ-KDNP narráció az 1998-as hanyatlással kapcsolatban úgy kerüli el nagy ívben a választási kampány döntő hatásának a jelzését, hogy az 1996-os MSZP-s „Tocsik-ügynek” tulajdonítja 1998-as „mélyrepülést”.
Érdekes jelenség a jelenlegi FIDESZ-KDNP kormány hivatalos, állami, korrupció-ellenes weboldala, ahol:
A FIDESZ-KDNP kormánynak nincs mondandója a kormányzati ciklusai alatt, a választási kampányok nélkül és az uralt nyilvánosság mellett is tartósan romló „korrupció-érzékelési-indexről”. Inkább az MSZP-SZDSZ kormányok korruptságát próbálja felidézni és kiszinezni. Egy látszólag a pedagógustüntetéssel és az oktatásüggyel indított cikkben (Magyar Idők 2016 március 8.) azért szidják az MSZP-SZDSZ kormányt, amiért tizedannyi pénzt vettek ki a nagy 2008-as világválság idején, mint a FIDESZ-KDNP a világgazdasági felendülés idejében és a fideszes önkormányzatok eladósodásáért is az önkényes állami forrásellopást okolják. Az MSZP-SZDSZ kormány által a 2008-as válságnak tulajdonított, 200 milliárd Ft-os iskolaügyi hiány hazug jellegét egy 300 millió Ft-os kifizetés (egy iskolai számítógéppark vásárlás) "leleplezésével" igyekeznek bizonyítani. Az a hatalom, amelyik maradéktalanul belterjessé tette a közbeszerzést, felrója a volt MSZP-SZDSZ kormánynak, hogy az egyik közbeszerzési pályázaton csak 63 pályázót tudtak komolyan venni a 169-ből. A saját think-tank-jének (Századvég) egyetlen tételben is minimum 1 milliárd Ft-ot átadó FIDESZ-KDNP kormány (konkrétan az NFM) felháborodik a saját think-tankjének 6 év alatt 1,5 milliárd Ft-ot adó MSZP-SZDSZ kormányon. A fejenként 5 milliós havi fizetést lenyúló FIDESZ-KDNP kormány felháborodik azon, hogy az MSZP-SZDSZ vezető tanácsadói 8 év alatt együttesen és összesen 16 millió Ft-ot tehettek zsebre. Az egyetlen olimpiai tanácsadásra 5 milliárd Ft-ot fizető FIDESZ-KDNP elfogadhatatlannak nevezi, hogy az MSZP-SZDSZ összes tanácsadója 650 millió Ft-ot kapott 8 év alatt. Mindebben nemcsak a FIDESZ-KDNP arcátlansága és igazságtalansága az információ, hanem az, hogy 6 év kínkeserves nyomozás, több koncepciós per, az összes titkosszolgálat, a teljes rendőrség és a teljes ügyészség segítségével sem tudnak ennél komolyabb korrupciókat felemlegetni. A megélénkült korrupció-vitában olyan ügyeket próbál felmelegíteni a FIDESZ-KDNP, amelyekkel 5 éve nem boldogulnak, bár lehetséges, hogy ez is a szakértőktől megpucolt és inkompetens üzletfelekkel feltöltött ügyészség miatt alakul így. Még mindig vadásznak egy VI. kerületi, 3 milliárd Ft-osra becsült vagyoni hátrány 23 vádlottjára, akik között egy mszpés, volt alpolgármester a fő célpont. A FIDESZ-KDNP úgy próbálja megfélemlíteni és megfékezni a korrupció vitatását (és egyenesen a függetlenebb szakértőket), hogy az egyik hatóságával (ÁSZ) éppen a tudományos-egyetemi elitet nevezi meg az ország legkorruptabb szubkultúrájának. A CPI fogalmát kiforgatva, cinikusan a kurrupció leghangosabb kritikusait ("érzékelőit") "elemzi" a legkorruptabb "közegnek". (Közben információs törvénnyel igyekszik elzárni a pénzkezelést az átláthatóságtól.) A korrupciós marakodás esetei A FIDESZ-KDNP direkt bizonyítékai a korábbi kormányok korruptságáról mennyiségileg és minőségileg is rendszeresen messzire elmaradnak az ígért bizonyító erőtől. A FIDESZ-KDNP korruptságának indirekt bizonyítékai viszont folyamatosan és nagy tömegben gyűlnek a hazai és a nemzetközi elemzőktől. (A FIDESZ-KDNP kormány az EU-ban példátlan módon tette önkényessé és átláthatatlanná a saját működését, különös tekintettel a statisztikai adatszolgáltatásra, a pénzügyi történésekre, a kötelezően kiadandó információk bírósági ítélettel is dacolni próbáló visszatartására, a nyilvánosság feletti önkényuralomra, a közbeszerzések és a pályázatok bennfentes működtetésére és a privilégiumok, valamint a személyekre szabott és visszamenőleges törvénykezés káoszára. A magyar korrupció a rendszerváltás után, most először, a FIDESZ-KDNP kormány kezében lett szisztémás és törvényekbe foglalt (lásd pl. a koncessziók vagy a tartós földbérletek ügyei). A korábbi kormányoktól eltérően, kizárólag a FIDESZ-KDNP állama szolgálja az érdekköréhez igazított törvénykezéssel és a hatósági eszközeivel az állami korrupciót. Eredetileg a FIDESZ-KDNP-s kormánypropaganda próbálkozik a 2010-es választási kampány nagy áttörésének a döntő erejét biztosító, korrupciós vád meghoszabbításával. Összehasonlítással (másra mutogatással, relativizálással és tereléssel) próbálják jelentőségét venni a FIDESZ-KDNP bűncselekményeinek és igyekszik a közfigyelmet a bukott MSZP-SZDSZ koalíció korábbi korrupcióin rögzíteni. A FIDESZ-KDNP köznevetségesen elfogult és megbízhatóan hamis közvéleménykutatói sietve közlik (mérési adatok nélkül!), hogy az mszpés korrupció (maga a korrupció és nem a „híre”!) mindeképpen megelőzi a fideszest (pedig az nincs a FIDESZ-KDNP nyilvánossága szerint) még a kormányváltás után is. A FIDESZ-KDNP ellenfelei is egyre gyakrabban hasonlítják össze a „szegfűs” és a „narancsos” korrupciók súlyosságát. Leggyakrabban a „zsidó korrupcióval” megvádolt-megfenyegetett liberálisok, de néha más „nem érintett” pártok teszik szóvá, hogy „egyformán rossz a fideszes és az mszpés korrupció” vagy „a fideszes még az mszpés korrupciónál is súlyosabb”. Debreczeni József liberális gondolkodó egy komplett önellentmondó könyvet írt (2011) arról, hogy a korrupció patkányának egyik szeme narancsos, a másik szeme vöröses (tehát egyformán rosszak), de ami manapság történik arra már kevés a korrupció kifejezése, mert az már valami sokkal halálosabb (súlyosabb). Debreczeni a későbbi elemzéseiben (2012) már egyértelműen állítja, hogy a FIDESZ a rendszerváltó privatizációban korrumpálódott MSZP-től tanulta (lásd: Puch-Simicska tengely és a 70/30-as alku) az ipari méretű korrupciót, de a teljes államigazgatás és a törvényalkotás hozzáigazítása, illetve a magáncégek tömeges átzsarolása már az önálló ötletük. Kisebb jelentőségű összehasonlítások is előfordulnak, pl. amelyik a korrupcióban lebukott elvtársakkal kapcsolatban állítja szembe a fideszesek összetartását az mszpések elhatárolódásával. A legtöbben mégis abban látják a kétféle korrupció jelentős (rendszerszintű) különbségét, hogy a FIDESZ-KDNP-s korrupció egyáltalán rendszerszintű, államhatalmi-hatósági-törvényhozási eszközökkel bebiztosított, általános, napi gyakorlattá vált, de az mszpés bűncselekmények még nem érték el ezt a minőséget (komplexitást) és mennyiséget (méretet). x A saját bevallása szerint, a FIDESZ-KDNP rögtön a hatalomra kerülése után 1442 db korrupciós ügyet talált az előző kormány 8 évéből. Vagy nyakig voltak benne ők maguk is, vagy üres hazugság volt az egész. Végül "csak" 61 db ("4%") korrupciós feljelentés született, de azok még a saját, készséges ügyészségük előtt sem állták meg a helyüket, úgyhogy végül csupán 7 db ("0,5%") jutott a vádemelésig, de még azok közül is ejtettek náhányat. Az elmúlt 6 évben csak 4 db, ilyen ügyben született jogerős elmarasztaló ítélet. Nem lehet véletlen, hogy a legtöbb vádemelés a kampány-időszakra esik, ami akkor is hatékony meghurcolás-megbénítás, ha később teljesen alaptalannak bizonyul. (Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármestert, Szilvássy György volt titokminisztert és Schwartz Béla volt ajkai polgármestert felmentették.) Nem véletlen, hogy pl. Szilvássy a sajtóból tudta meg, hogy megvádolták. A hivatalos értesítést törvénysértő módon később kapta meg, mint a kormány szerkesztőségei. Maga a Budapesti Nyomozó Ügyészségről küldött át "valaki" (törvénysértő módon) friss tanúvallomás-faxokat a „kurucinfo”-nak. (Szijjártó szerint Keller 140 megalpozatlan feljelentést tett a FIDESZ-KDNP ellen, csakhogy ez nem igaz, mert a tizedét sem tette, viszont valamenyi feljelentését és kivizsgálását megakasztotta Polt Péter fideszes ügyészsége.) Az egykori Tocsik-ügy (az első jelentős pártkorupció) a maga 804 millió Ft-ájával eltörpül a későbbi ügyek 100 milliárdos méreteihez képest. (Attól persze még bűncselekmény, társadalmilag különösen veszélyes és nem is jelentéktelen összeg.) 2015 ősz végére született ítélet a legnagyobb MSZP-SZDSZ „korrupció”-val kapcsolatban, a "Sukoró-ügyben". Ehhez az ítélethez időzítve "robbantotta" a kormányzati propanaganda azt az érvelést, miszerint még a korrupció is rosszabb volt "az elmúlt 8 évben", de minimum "nem volt jobb és nem lett rosszabb a helyzet". Sukorón egy izraeli befektető akart kaszinót csinálni és az ő kárigénye alapján lett az ügy 100 milliárd Ft-os. Az USA bírósága elutasította az izraeli kárigényt és mentesítette a magyar államot (és a Gyurcsány kormányt) ettől a tehertől. A kaszinó koncessziót kisajátító és a Vajnának ajándékozó FIDESZ-KDNP a tetszése szerint becsülte a hűtlenül kezelt földterület kárértékét és nem korrupciót bizonyított, hanem a Vagyonkezelő hűtlen vagyonkezelését. A moszkvai kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatban a magyar vádlottakat felmentették (az orosz vevőjük árusította tovább az ingatlant gyanús körülmények között, túlértékeltetve, túlárazva, pénzmosással és offshore számlákra). Kulcsár Attila K&H brókercége a másik bűneset, aki pénzmosást vállalt kb. 23 milliárd Ft értékben és kb. 8 milliárd Ft kárt okozott. (Eredetileg 11 milliárd-os kárt feltételezett a vád. Kulcsár friss tanúvallomásait az ügyészség adja át a sajtónak. Egy másik, kiszivárogtatott videofelvétel azt bizonyítja, hogy a tanúvallomásait az ügyészséggel egyezteti.) A FIDESZ-KDNP-vel maximálisan együttműködő Kulcsár 2015 decemberében kapott 6,5 év börtönbüntetést (4-5 év előzetest ebből is levonva, gyakorlatilag 1,5 évet) és 230 millió Ft pénzbüntetést. (Princz Gábor a 174,5 milliárdos POSTA bank lopásért csak 3,6 millió Ft pénzbüntetést kap.) „Egy brutális mellékszál: A Kulcsár-ügy nyomozásának vezetője ellen - aki az álbrókert Bécsben elfogta - nyomozást indított az ügyészség. Molnár Csaba alezredest azzal vádolták, hogy különféle módon akadályozta a nyomozást, illetve hogy korrumpálta őt egy szír pénzváltó. Mint kiderült, a férfi süteményt, és egy faragott fa tolltartót ajándékozott a nyomozónak - mindkettő filléres tétel. Ennek ellenére Molnárnak - hiába álltak ki mellette hosszú ideig kollégái, parancsnokai - távozni kellett a rendőrségtől, és az ügyészség vádat emelt ellene. A hosszú évekig tartó eljárássorozat végén valamennyi vádpontban jogerősen ártatlannak nyilvánította a bíróság. Ezzel együtt a szakember karrierje derékba tört, hivatását már nem folytathatja.” A kormányzati negyed megtervezése, kivásárlása, pályáztatása és leállítása kb. 10 milliárd Ft eltüntetését jelentette a FIDESZ-KDNP szerint, mégpedig azért, mert MSZP-SZDSZ a szokásos korrupciós visszafizetés kétszeresét kérte és ezért a nyolc beruházóból hét elmenekült. Az MSZP szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a bonyolult műemléki-, közlekedési- és jogviszonyokról utólag derült ki a beruházói szakértők bekapcsolódása urán, hogy kb. 30 milliárd Ft-os többletköltség várható, amit nem akarta megfizeteni senki, de a FIDESZ által ismételgetett számok is légbőlkapottak. Ingatlanvásárlásra végül csak 4,8 milliárd Ft-ot fizetett az állam közvetlenül, de az a vagyon is megmaradt a 7,1 millárd Ft értékű ingatlanban és a pályázat teljes adiminisztrációs költsége az előzetesen elkészített tervekkel együtt sem haladta meg a 450 millió Ft-ot. A MÁV javítóműhely megkezdett, de nem végrehajtott költöztetésével kapcsolatos, vitatott és kölcsönös kárigény (kb. 580 millió Ft - a 7,1 milliárdos MÁV bevételből kifizetve, de hiába) az MSZP szerint MÁV és a költöztető ügye. Hunvald György a VII. kerület volt mszpés polgármestere 2,5 év börtönbüntetést kapott (vizsgálati fogságban már letöltötte) és az okozott 33,5 milliós kár (indokolatlan költségtérítések és kifizetések) megfizetésére kötelezték. Folyamatban van a „VI. kerületi ingatlan-panama” 3 milliárd Ft-osra becsült kárügye. Az egyik mszpés vádlott már rágalmazási pert nyert ezzel kapcsolatban, mert még képviselő sem volt, amikor a vád szerint részt vett az ingatlanügyek önkormányzati szavazásán. Zuschlag János MSZP képviselő 72 millió Ft-os csalása a következő nagy eset. (6 év börtön és leülte.) Hagyó ("nokiás dobozos") Miklós 15 millió Ft-os korrupciója problematikusabb. (2 év, felfüggesztett börtönbüntetést kapott gondatlan hivatalvezetés miatt, mert a koronatanú visszavonta és rágalmazási kísérletnek állította be a "nokia doboz" vádat. A Hagyó ellen nyomozó (volt) rendőr most havi 1 millió Ft fizetést kap Hagyó sikeres meghurcolásáért a BKV-nál. A Hagyó-t megvádoló ügyész Tarlós István főpolgárester tanácsadója lett.) Nem emlegeti senki, de az MVM 30 milliárd Ft kenőpénzt adott a balkáni terjeszkedéshez 2008-2009-ben. Cserébe a 2010 utáni, MOL-orosz horvátországi expanziót sem hánytorgatják. Ha minden kormány minden EU-s támogatást ellopott, akkor sem tudott olyan sokat lopni senki, mint a FIDESZ-KDNP. 2004-2009: (6 év alatt) nettó 2109,71 milliárd Ft-ot kaptunk az EU-tól. 2010-2013: (4 év alatt) nettó 4597,86 milliárd Ft-ot kaptunk az EU-tól. Az uniós pénzeket ellopó korrupciók között az is egy nagy különbség, hogy korábbi kormányok nem zárták ki teljesen az ellenzéket az uniós pénzek megszerzéséből, de a mostani kormány teljesen kizárja az ellenzéket (illetve szigorúan megtámadja a neki nem tetsző alapítványokat és cégeket, ha mégis hozzájutnak valamihez - pl. civil ellenzékiek és a norvég pénzek, vagy a Gyurcsány cége, vagy a Simicska-birodalom leváltása). A FIDESZ-KDNP egyik első intézkedése az EU-s pénzek kifizetésének leállítása és több projekt törlése, vagyis a korábbi érdekkör még emiatt sem juthatott hozzá a teljes "zsákmányához", még annak a zsákmánynak egy része is direkt ment át a FIDESZ-KDNP-hez. A KSH adatai szerint 1995-ig visszamenőleg kizárólag a FIDESZ-KDNP kormány idejében zuhant (nem világgazadasági, hanem belpolitikai ok miatt, pl. magyar alumínium-ipar) a magyar GDP. A FIDESZ-KDNP forintban szokta "követni" a magyar GDP-t, mert úgy nem látszik a 2012-es visszaesés a nominális (árfolyam-korrekció nélküli) táblázataikban. De minden jelentősebb valutában számolva már 2012-ben kimutathatóan hanyatlott a magyar gazdaság és máig nem értük el a 2008-as szintet. (2015-ös GDP: 32 180 milliárd Ft.) Az elemzők szerint (pl. Chikán, Róna) ebben a korrupció sokféle visszahatása (pl. tőkekivonás, befektetői bizalmatlanság, „piaci” kontraszelekció) komoly sszerepet játszik és bár korrupciós pénzforgalom növeli a GDP-t közvetlenül és rövid távon, azonban közvetve és hosszabb távon aláássa illetve megfojtja a gazdasági növekedést. A rendszerváltó privatizáció utáni, MSZP korszak legnagyobb korrupciója nem egy MSZP-s korrupció (!), hanem az 1991-es délszláv háború mellékfrontján kibontakozott, orosz-MDF-FIDESZ-kisgazda olajmaffia, amelyben nyakig lubickolt pl. Pintér Sándor, Szabó Iván, Lezsák Sándor, Boross Péter és Boross Péter fia, Pál László [MOL], Stadler József, (Nógrádi, Pallag képviselő, több rendőrnyomozó és újságíró 85 évre titkosított és átlépett tanúvallomása alapján). Az ügy összegszerű méreteit elképzelni sem lehet ("több tízmillió liter"), mert teljesen meghatározza a teljes magyar alvilág (+Boros, +Portik, stb) és a titkosszolgálatok átszervezését, valamint a romagyilkosságok és a FIDESZ-KDNP puccs megszervezését is. A nyomozás 1996-ban kezdődött 4300 összekapcsolódó bűncselekmény ügyében és 340 fő kishalat ítéltek börtönre. A FIDESZ-KDNP mostani kormánya azonban amnesztiát adott az összes illegális pénznek és még a jövedelmi adótartozásuknak is, ha államkötvényeket vásárolnak rajta a bűnözők. Ilyen kategóriájú korrupciót sem csinált egyetlen más kormány sem Magyarországon. A leggazdagabb kormánytag: Pintér Sándor. Pillanatnyilag 10-20%-ot "kötelező" visszacsorgatni a pénzosztogató döntéshozók zsebébe. A Jobbik egy 2015 ősszi, parlamenti felszólalásában sokkal durvábbnak nevezte a FIDESZ-KDNP-s korrupciót, mint az MSZP-SZDSZ-s korrupciót. Chikán Attila volt rektor és volt miniszter szerint a magyar gazdaság hanyatlik a korruptság és a bizalmi válság miatt és a FIDESZ-KDNP kormányzat alatt a helyzet rosszabbodott. Róna Péter hasonló véleményen van évek óta. (Nem véletlenül született az utcai szlogen a FIDESZ-KDNP-vel kapcsolatban: "Elrontják vagy ellopják." És nem véletlenül indult meg a magyarok félmilliós kimenekülése a kormánypropaganda szerint "virágzóbb és becsületesebb" országból.) Magyarország a legerősebb kelet-európai gazdaságból az egyik leggyengébb lett a FIDESZ-KDNP alatt. A versenyképességi világranglistán a 28. helyről a 63. helyre esett vissza. Magyarország CPI (korrupció-érzékelési-index) mutatója évek óta a világ korrupciós ranglistájának a középmezőnyébe tartozik, de szinte napra pontosan az első FIDESZ-KDNP kormány ügyeinek a kiderülésével kezdődött a mélyrepülése 2002-ben. x A korrupciós ügyekről egy viszonylag jó gyűjtemény: http://k-monitor.hu/ A legfrissebb korrupciós központok:
Melyik állami funkció költségvetését nem itatja át a korupció? És a legfrissebb korrupció-gyanús ügyek súlyozott listája: http://adatujsagiras.atlatszo.hu/2015/11/14/red-flags-a-magyar-kozbeszerzesek-60-szazaleka-felveti-a-korrupcio-gyanujat/ A FIDESZ-KDNP által uralt nyilvánosság eltitkolja a korrupció (közvetve „kimért” és a világranglistán „büntetett) burjánzásának az eseteit. (Értsd: A FIDESZ-KDNP is beismeri, hogy folyamatosan és látványosan romlik a magyar korrupciós helyzet, de egyetlen konkrét esetről sem hajlandó tájékoztatni.) Így válik jobb híján hasznossá az egyébként korántsem korrupció-mentes, de erőtlenebbül korrupt MSZP tájékoztatása hasznossá és ajánlhatóvá: http://mszp.hu/cimke/fideszes_korrupcio A korrupció fokozható mennyiségileg és minőségileg, térben és időben: komplett politikai rendszerré intézményesíthető, kiterjeszthető a következő generációkra, minden transzparencia, leleplezhetőség és elszámoltathatóság felszámolható, minden információ megtagadható és még a korrupció felszámolására másoktól (EU-tól) kapott pénz is ellopható. Mutyi lista a teljesség igénye nélkül, csak az országos darabok: Tiszti Kaszinó ügy (1,5 milliárd Ft - MKB), FIDESZ székház ügy (Kaja Ibrahim és Josip Tot - 11 milliárd Ft), POSTA Bank (174,5 milliárd Ft), GRIPEN (210 milliárd Ft 108 milliárd tényleges költség helyett - min. kb. 102 milliárd Ft lopás), Ezüsthajó Kft - Happy End Kft (7 milliárd Ft), Orbán fater kőbányái, Informatikai Kormánybiztosság, Millenáris túlszámlázás, mentődoboz koncesszió, Torgyán Attila beugratása (3 millió Ft), Nyugdíjpénztár eltűntetése (3000 milliárd Ft - a GDP 10%-a), Questor ügy (Polt, Szijjártó - 72 milliárd Ft), stadion mutyi (196 milliárd Ft), Schmidt Pál mutyi, trafik mutyi, kaszinó mutyi (Vajna), földbirtok mutyi (beleértve a versenyképes, sikeres gazdaságok beszántását és parlagon hagyását), NAV mutyi, Energol ügy, CBA támogatás, Felcsút és környéke mutyi, Foci Akadémia, Mészáros sertésfarm, nemzeti park mutyi (beleértve a versenyképes, világhírű és nagy hagyományú ménesek szétverését), működésképtelen közvilágítás mutyi több városban, környezetromboló giga-kikötő mutyi, fegyvergyártás mutyi (felrobbantják a belföldi konkurenciákat, minimum kétszer), belvárosi ingatlan mutyi (Rogán), Mészáros és Mészáros oligarchák létrehozása, Ráchel férje oligarcha létrehozása, Művészeti Akadémia mutyi, MTVA mutyi, Filmalap mutyi, az összes metro mutyi fele (KÖZGÉP), Várbazár mutyi, térkő mutyi országszerte, futsal-Szijjártó haverok mutyi, Orbán fogorvosa mutyi, TEK-beszerzés mutyi, hadtáp mutyi (pl. helikopter és egyenruha-csere), TAO mutyi (százmilliók), közmunka mutyi, roma-önkormányzat mutyi (1,2 milliárd Ft eltűnt), államkötvény-pénzmosás mutyi, rezsicsökkentés (parasztvakítás: megveszik az egykulcsos adóval túlterhelt szegényebbek szavazatát), devizahitelesek 400 milliárd Ft-os kisegítése (népszerűséget vesz a kormány a felelőtlenül kockáztatók javára és az ártatlanok költségére), autópálya mutyi... 1994-1998: 0 km ígéret és 112 km teljesítve (Európában a fajlagosan legdrágábban épített autópályája) 1998-2002: 600 km ígéret és 22 km teljesítve (73 km átkerült a Medgyessy-kormány idejére) - ekkor lett a Vegyépszer (az Orbán fater) a magyar autópálya építés egyetlen állandó és a legnagyobbat kaszáló szereplője 2002-2010: 800 km ígéret [420 km készre, 425 km építés alatt, 800 km tervezés alatt] és 584 km teljesítve (az átkerült 73 km nélkül) - ekkor csatlakozott az autópálya mutyihoz a sokkal bambább MSZP maffia (1-2 milliárd Ft/km - ma már szakmai sztenderd [!]) 2006-ban egy 60 km-es autópálya szakasz több-alagutas megoldását a környezetvédelem megvétózta, ezért egy méregdrága völgyhidas megoldást választottak. Az eredeti (109 milliárd Ft-os) pályázatot visszavonták és ugyanazok a pályázók indulhattak a sokkal drágább műszaki megoldás miatt 20%-al magasabb pénzért (130 milliárd Ft-ért). Ez az ügy lett a MSZP-SZDSZ kormány autópálya korrupciójának a szimbóluma. Mindmáig a ledrágább autópálya-szakaszt a FIDESZ-KDNP csináltatta 2013-ban a KÖZGÉP-el és a Vegyépszerrel (Orbán a saját apukájával): Abony és Fegyvernek között 29 km 110 milliárd Ft (azaz 3,8 milliárd Ft/km) - alagutak, hidak és különösebb földmunka nélkül. "Most":
A habonyos, eu-állampolgárságot árusító cégek összbevétele "alsó hangon" is kb. 70 milliárd Ft lehetett. (Tehát 1 db HABONY ≥ 87,5 db TOCSIK.) Moszkvában Kiss Szilárd FIDESZ-KDNP-s mezőgazdasági attasé és felesége a résztulajdonukba vett vízumközpontban árusította az eu-s állampolgárság tömegét az orosz maffiának és az orosz titkosszolgálatoknak... Friss hír, hogy a bíróság szerint a rendőrségen váratlanul megsemmisült a Rogán ingatlan-panama bizonyíték CD-je, de a rendőrség tagadja ezt... A szakemberek szerint Magyarországon a kisemberek korrupciója visszaesett és kifejezetten az állami korrupció erősödött. A nyugat európai gazdagsági vezetők 19 %-a érzi-gondolja úgy, hogy gyakori a korrupció a környezetében. Kelet-Európában és mostanra 47%-ra csökkent ez a szám. Magyarországon ellenben éppen most nőtt tovább ez az érték 58%-ról 60%-ra. x És nincs vége...
De nincs vége...
3 Comments
palimadár
20/3/2016 07:26:02
http://index.hu/gazdasag/2016/03/19/420_milliardos_korrupcios_ugyet_lat_az_ellenzek/
Reply
palimadár
20/3/2016 07:39:16
http://444.hu/2016/03/19/csak-16-szazalek-szerint-csokkent-a-korrupcio-a-baloldal-levaltasa-ota
Reply
palimadár
20/3/2016 19:40:53
http://index.hu/belfold/2016/03/19/publicus_a_fideszeseket_ketszer_annyian_tartjak_korruptnak_mint_az_mszp-seket/
Reply
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
TARTALOM:
Rossz nemi szerepek rossz kritikája Mérhetetlen korrupció blogapokalipszis Dédfater a trolibusz Keresztényüldözés Fejlődésvágy kis hibával Putyin ötven árnyalata Adj király katonát EXTRÉM KULTÚR A megvető kibic Demokrata Suli A harc éleződik RISZPEKT Magyarul, a centrális erő nyelvén Külső segítség - NO MERCY Most dobta el a jövőt az EU Globális Szado-Mazo parti Egy elnök titokzatos szexepilje Fiatalos maradiság, zsákutca... Az igazi állatfarm Napi világvége Ügynökország A népirtó erkölcstenyészet TÉMÁK:
All
LÁZADÁS-MÍTOSZ RAKTÁR:
November 2017
|